Mi a Himnusz? A Himnusz több, mint egy műalkotás! Olyan közös jelkép, amely nemzeti identitásunk része és velünk együtt formálódik. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén. Ennek emlékére 1989 óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját megemlékezve az ország hivatalos jelképének születéséről, a Himnuszról.
Emlékszem…
Tinédzserként nem igazán értékeltem a Magyar Kultúra Napját. Lázadó fiatalként tehernek tartottam megünnepelni ezt a napot. Fárasztott, hogy újból és újból átbeszéljük a Himnuszt és mindig ugyan azokat a történéseket, tényeket végig hallgatom, amit irodalom órán megtanultam, de a név kötelez. Egy olyan iskolában, ami a szerző nevét viseli, szent napnak számít a Himnusz születésnapja.
Nemrég megakadt a szemem egy könyvön. Éppen valami olvasnivalót kerestem, mikor megpillantottam az egyik boltban Nyári Krisztián Általad nyert szép hazát című könyvét. Kölcsey kacsintó alakja lesett rám megbabonázva egyetlen ép szemével, és a beszédes alcím – A Himnusz és a himnuszok kalandos élete – onnantól nem engedett tovább menni. Úgy is közeledett a szent nap és Kölcsey-s diákként hűnek kellett lennem a szokáshoz. Új formában, de megemlékeztem a Himnuszról.
A vers születése
Kölcsey Ferenc 1823-ban fejezte be általunk oly nagyra becsült művét, de kevesen tudják, hogy a Himnuszt nem tartotta a fontos alkotásai között. 1821-ben a Szépliteraturai Ajándék című folyóirat leközölt négy Balassi Bálintnak tulajdonított verset, melyek közül az Oh, szegény megromlott s elfogyott magyar nép… kezdetű költemény hatott az akkor már elszigetelten élő Kölcseyre és 1822-ben hozzá is fogott a költemény megírásához.
A Himnusz rejtelmei
A Himnusz egyik érdekessége, hogy ehhez a magasztos témájú vershez egy a költő által nem sokra becsült népi versformát választott. Kölcsey nem gyűjtött népdalokat, de még nem is szerette őket, mégis mikor belefogott a Himnusz megkomponálásába az imádság műfaját és a kuruc dalok történetmesélő hagyományát párosította a magyar népi kanásztánc ritmusával.
Rejtélyes ellentmondás feszül a vers címe és tartalma között. A költemény nem himnusz, hanem egy „nemzeti imádság”, egy közben járás Istennél a magyar nép nevében. Az alcímmel pedig – A magyar nép zivataros századaiból – végképp egyfajta ügyvédi védőbeszéddé emelte a művet, melyet Istenhez intéz.
A Himnusz először 1828 decemberében jelent meg egy Kölcsey által lebecsült fórumban az Aurorában, és csak egyszerűen a Hymnus nevet kapta elhagyva a hosszú alcímet. A megjelent költemény semmilyen visszhangot nem kapott. Négy év múlva újra megjelentették már a teljes címével és az addigra változó világ észrevette a művet. Készült is egy pozitív kritika róla, de végül valami oknál fogva nem jelentették meg, így Kölcsey nem is olvashatta. Az író úgy halt meg, hogy a versét jelentéktelennek tartotta és nem is gondolt rá, hogy alkotása egyszer az egész nemzet által ismert jelképpé válik.
A nép választotta himnusz
Egy időre feledésbe merült a Himnusz, mert Vörösmarty Szózata tartotta izgalomban az embereket. 1844-ben ötlött fel a gondolat, hogy jó lenne, ha a németekhez és az angolokhoz hasonlóan, a magyaroknak is lenne saját himnusza. Itt még senki nem gondolt Kölcsey alkotására, de végül mégis kiírtak egy pályázatot a Himnusz megzenésítésére. Végül Erkel Ferenc dallama győzedelmeskedett, bár a zeneszerző nem is igazán akart foglalkozni a pályázattal. Szinte az utolsó pillanatban komponált hozzá dallamot, ami akkor kicsit másképp hangzott, mint ahogy most énekeljük. A megzenésített formában kezdték megismerni a költeményt az emberek és bár nem támogatták hivatalosan, a vers elkezdte hosszú útját az ismertség felé. Sok időnek kellett eltelnie, mire a költemény elérte az őt megillető sikert. 166 évvel a vers megírása után, 1989-ben hivatalosan is a nemzeti jelképünkké vált és most már kultúránk szerves része.
Érdekes volt megismerni a Himnusz születésének részletes körülményeit és az általa rejtett titkokat, megváltoztatva bennem a róla kialakult képet. Hiszen ki ne szeretné a rejtélyeket? Nyáry Krisztián könyve segített, hogy jobban megismerjem a himnuszok műfaját és a nemzeti jelképünk történetét, mert múltunk és kultúránk ismerete tesz minket igazi magyarrá.
Kiemelt kép forrása ITT