Kamilla a szobájukban ült és próbálta a falevelet megmozdítani, de nem történt semmi. Már a szerda délután is eltelt és kezdett egyre idegesebb lenni. A bátyjai keddre megmozdították az átkozott levelet annak idején mikor a mágiát kezdték. Nem maradhat le! Nem szabad! Mélyet sóhajtott csalódottságában. Persze Kyokonak azonnal sikerült! Miben különb, mint ő? Semmiben!
Ekkor Loren lépett be a szobába és vidáman lehuppant Kamilla ágyára.
– Mi újság?
– Akármit próbálok, sehogyan sem tudom megmozdítani a levelet. – panaszkodott barátnőjének.
– Kérj segítséget Kyokotól.
– Azt már nem!
– Persze! A szúrós megjegyzések után, amiket a fejéhez vágtál, én sem merném. – Kamilla kicsit elszégyellte magát. Azt tényleg nem kellett volna. A lány semmit nem tett, mégis amióta megérkezett gonoszkodik vele. De nem ezt csinálják a menők?
– Meg tudom csinálni! Ha a testvéreimnek sikerült, akkor nekem is fog! – határozta el magát elszántan.
– Tudod, amióta csak megismertelek folyamatosan ódákat zengsz a bátyáidról. Arról, hogy ők milyen szuperek meg jó fejek, de magadról szinte semmit sem beszélsz. Tudod, hogy mit akarsz, meg ilyenek. Ez már tök unalmas! – húzta el a száját Loren.
Kamilla elbizonytalanodva nézett rá. Ő mit akar? Ez egy olyan a kérdés, amire nem tudta a választ. Mindig azt tette, amit a szülei és a testvérei szerinte elvártak tőle. Számára az volt a normális, ha megmondták mit tegyen. Az édesanyja mindig ezt tette. Elvárták tőle, hogy ő is olyan képességekkel rendelkezzen, mint a testvérei és mindent úgy is csináljon. Álmok? Neki nincsenek álmai!
– Azt akarom, amit a családom akar. Minisztériumi munkát! Harley bátyám is odament dolgozni és Patrik is oda fog menni! – hangoztatta a szavakat, melyeket otthon hallott. Olyan gépies mondta ki a betanult mondatokat, hogy most valahogy megrémítette kicsit.
– Erre ne fogadj! – ellenkezett Loren. – Patrik nem olyannak tűnik, akit érdekelne egy minisztériumi állás. Ahhoz rengeteget kellene hajtania, ő viszont, ahogy hallottam nem sokat strapálja magát.
– Most még nem! – húzta ki magát kicsit gőgösen Kamilla. – De majd negyediktől számítanak a jegyek. Akkor biztos ráhajt majd.
– Aha. – Loren rá sem nézett. Már nagyon unta a beszélgetést. – Minden esetre, ha jön Kyoko én biztos kifaggatom. Nekem nincsenek ilyen problémáim, gondolkodás nélkül megkérdezem.
Ahogy ezt kijelentette, azonnal nyílt az ajtó és Kyoko lépett be rajta Diana kíséretében. Épp azt magyarázta a barátnőjének, hogyan kéne a levelet megmozdítania, így Loren azonnal ott hagyta Kamillát és csatlakozott hozzá. A lány kicsit rossz szájízzel leste, hogy Loren, hogyan hízelgi be magát Kyokonál. Fogadni mert volna, hogy társa észre sem vette Loren mennyire kihasználja. Ettől elszomorodott.
Már ráébredt, hogy Lorennek ilyen a természete. Ez nem tetszett neki, de ha megmondja a lánynak, akkor nem lesz többet kivel beszélgessen. Loren annyira menő és vagány volt, ő meg egy gyáva nyúl. Mindig is nehezen barátkozott bár, ha állandóan undokoskodik, akkor biztos nem is fog. Szomorúan elfordult és nézegette a falevelét.
Nem akart odafigyelni, de mégis minden szót hallott, amit Kyoko mondott. Elhatározta, hogy másnap kipróbálja a módszert, amit tanácsol. Ugyan mit veszíthet? Este, mikor lefeküdt még mindig Loren kérdése motoszkált a fejében. Vajon neki van valamilyen álma?
Következő: Kozmosz Gyermek – A bűntető munka
Kép forrása: www.canva.com