Kyoko belépett a kis boltíves, míves ajtón a 215-ös hálóterembe. Abban négy baldachinos ágy állt éjjeli és ruhás szekrényekkel és néhány kényelmesnek látszó fotellel. Két magas hosszú ablak engedte be a fényt a helyiségbe, ami nagyon otthonosnak talált. Tetszett neki!
Már hárman voltak a szobában. Kyoko hangosan köszönt és ahhoz az ágyhoz ment, ahol a csomagjait látta. A három lány közül csak egy köszönt vissza, a másik kettő gyanakodva mérte végig, de Kyoko úgy tett, mintha nagyon érdekelné a kicsomagolás. Miért bámulják így?
– Ez nem az a lány, aki büntető munkát kapott az első nap? – Kérdezte a sötétbarna, két copfba fogott hajú lány.
– De! – Válaszolta a mellette álló szőke, vállig érő hajú társa, akit Kyoko roppant ismerősnek talált, de nem tudta honnan. Abban biztos volt, hogy még soha nem találkoztak.
– Na, már csak ez kellett! Egy bajkeverő a szobánkba! Gyere, menjünk inkább! – Kotyogta a copfos, azzal felálltak és mind a ketten felemelt orral elhagyták a szobát. Kyoko szomorúan és csalódottan nézett utánuk, nem akarta így kezdeni az első napját. Ismét dühös lett Davidre és legszívesebben kitekerte volna a nyakát. Honnét tudták meg ilyen gyorsan? Épp ezen töprengett, mikor oda lépett hozzá a harmadik lány.
– Tényleg kaptál büntető munkát? – Kyoko mérgesen felé fordult és szemügyre vette a rövidhajú, szőkésbarna társát. Pont olyan magas volt, mint ő, hasonló testalkatú, csak az arcuk különbözött, az előtte állónak szögletest, míg Kyokonak inkább oválisabbat rajzolt az Úrnő.
– Igen! – Felelte durcásan és egy adag ruhát dobott az ágyra. – De önhibámon kívül történt! Az az idióta David leugrott a mólóról, hogy megmutassa hogyan működik a leesés gátló bűbáj, majd szaltózva játszotta a menőt. A tanár azt hitte, hogy én bujtottam fel, mert előtte lemertem nézni. – Újabb ruhaadag zuhant az ágyra, olyan erővel, hogy le is dőlt róla. Kyoko örült, hogy végre kiadhatta a mérgét. Már várta, hogy a lány mit fog szólni, de kellemes meglepetés érte.
– Bárcsak láttam volna! – Sóhajtott egyet elgondolkozva. Kyoko meglepetten ránézett és egyszerűen közölte vele.
– Akkor csütörtökön te is büntetésben ülnél.
– Meglehet! – Vont vállat. – De láttam volna egy akrobata mutatványt. Szeretem a cirkuszt!
Kyoko mérge azonnal elszállt és felnevetett erre a kijelentésre. David mutatványa tényleg oda illett.
– Kyoko Lin! – Nyújtott kezét a lánynak.
– Diana Wahn – Viszonozta társa mosolyogva. – Velük ne foglalkozz! – Intett az ajtó felé a távozókra utalva. – Loren McKoil el van szállva magától, Kamilla Kember meg örül, hogy Loren barátkozik vele. Csak játszák a beképzeltet a semmire! – Kyoko elejtette a földről összeszedett ruhákat. Loren McKoil? A híres énekes? Kyoko imádta a hangját! Szóval ezért találta ismerősnek, de élőben, civilben kicsit másképp nézett ki mint a plakátokon.
– Azért volt olyan ismerős! – Fakadt ki hirtelen. Diana megmosolyogta.
– Remélem nem akarsz autogramot kérni tőle! – Kyoko kicsit elvörösödött ezen a kijelentésen, mire Diana elnevette magát és közölte, hogy csak viccelt, de azért megjegyezte, hogy nem kell Loren egoját még tovább növelni és Kyoko ebben egyetértett. Bár kicsit elszomorkodott, hogy nem lesz aláírása.
Nekiláttak kipakolni közben végig azt beszélték, melyik Loren legjobb dala és miért. Miután szépen berendezkedtek előkerültek a dossziék. Tájékoztatók hada borult az ágyra amint kiöntötték a mappa tartalmát, amit érkezésükkor kaptak. A lányok letelepedtek az ágyra átnézni a papírhalmot. Klubok, szórakozási és egyéb képzési lehetőségek, egyesületek hirdetései, házirend, éves ünnepségek listája és az első hét órarendje.
– Miért csak egy hétre kaptuk meg az órarendet? – Nézegette Kyoko.
– Fogalmam sincs. – Vont vállat Diana és ő is alaposan áttanulmányozta a pergamenre vésett beosztást. – Szerinted mi az a beavatás? – Mutatott a pénteki napra és értetlenül megvakarta a fejét. Kyoko csak a fejét csóválta.
– Akkor nézik meg, hogy milyen elemű a mágiátok! – Jelentette ki Kamilla, aki abban a percben tért vissza Lorennel és kötelességének érezhette, hogy tájékoztassa értetlen társait. – Ezt nem tudni! – Forgatta a szemeit gúnyosan megvetve az értetlenkedőket és Kyoko egyre ellenszenvesebbnek találta.
Diana, aki háttal ült a másik kettőnek, utánozni kezdte Kamillát. Ez olyan jól sikerült, hogy Kyoko az órarendjébe nevetett. Jó volt tudni, hogy lesz valaki az iskolában, akit barátjának mondhat.
Kép forrása: https://www.canva.com/