Kyoko megkérte Collins nővért, hogy hagy beszéljen az édesapjával. Reménykedett benne, hogy a férfi megnyugtatja és elmagyarázza a helyzetet. Mivel az orvost bűntudat gyötörte engedélyezte neki a távközlő kagyló használatát a gyengélkedőből utána magára hagyta a lányt, hogy nyugodtan beszélgethessen.
Mikor az apja meghallotta Kyoko erőtlen hangját, azonnal tudni akarta mi történt. A lány nem hallgatott el semmit, mindent elmondott neki, a lényt, a nőt, a hangokat és a gyanúját. Mikor végére ért csend fogadta.
– Itt vagy még? – kérdezte kicsit megrémülve.
– Az az átkozott manó! – morogta az apja. – Nem volt jó ötlet téged elküldeni abba az iskolába!
– Hogy mondhatsz ilyet? – Kyoko meglepetten pislogott. – Nem értelek! Hiszen tudod, hogy ez volt az álmom! Ide akartam járni és te nem ellenkeztél, mert tudtad ezt! Egy manó nem riaszthat el ettől!
– Az álmod, amit én ültettem el benned! Ennyi időn át elrejtettelek, de ott már nem tudlak megvédeni! – a férfi egyre dühösebb lett. Kyoko nem értette pontosan miről is beszél az apja. Igaz, hogy ő mutatta meg neki az iskolát, de nem erősködött, hogy oda is menjen.
– Nem tudsz az életem végéig óvni apa! – próbálta megnyugtatni, hiszen a férfi csak aggódott érte. – Egyszer felnővök és különben is, balesetek mindig vannak! Ez csak egy baleset volt! – Kyoko szíve kicsit elszorult ahogy kimondta. Egy egyszerű balesetnél nem derülne ki, hogy valami idegen lény belé van zárva és látott egy gyilkosságot is. Próbálta megnyugtatni az apját és kideríteni az igazságot. Ha a férfi ideges nem fog mondani semmit. – Amúgy is iskolába kell járnom, ez kötelező!
– Hiba volt! Az első perctől kezdve! Mit is gondoltam? – a férfi nem hallotta meg amit mondott. Egyre csak hergelte magát. Kyoko kezdett kicsit zavarban lenni. Úgy érezte, hogy az apja túl reagálja, hiszen jól van! A többivel majd megbirkóznak.
– Csak nekem akartál jót! – próbálkozott ismét, de az apja közbevágott.
– Tudhattam volna, hogy egy kozmosz mágus felkelti a figyelmet! Számítanom kellett volna erre az első perctől kezdve, hogy magamhoz vettelek!
– Tessék? – Kyoko ereiben megfagyott a vér. Mit mondott az apja? – Mit jelentsen ez? – nem kapott választ. A férfi azonnal elhallgatott, amint ráébredt mit mondott. – Apa? Te tudtál erről? Tudtad, hogy kozmosz mágus vagyok? Tudsz arról a nőről is? Ki az? Mit jelentsen ez? Mi az, hogy magadhoz vettél? – a lány lelkében gyanú ébredt. – A…apa?
A vonal megszakadt. Kyoko csak ült a sok kérdéssel a fejében, amiből csak még több lett. Miért mondta az apja, hogy magához vette? Talán külön éltek a szülei és csak az anyja halála után került hozzá, de erről miért hallgatott volna? Ami azt illeti, az édesanyjáról sem mesélt soha. Mindig kitért a téma elől. Eddig azt hitte, mert fáj neki az emléke, de mi van, ha más a valódi ok? De mi?
Olyan idegennek tűnt neki a férfi a telefonban, mintha nem az apjával beszélt volna. Az apjával beszélt? Honnét tudhatta volna, hogy kozmosz mágus? Mert tudott róla! Annyi kérdés zakatolt a fejében, hogy majdnem belesajdult. De miért hallgat az apja? Ki az a férfi?
Következő rész: Patrik gyanúja
Előző rész: Davis döntése
kép forrása:www.canva.com